Katival mikrozöld-termesztési oktatáson voltunk. (Amerikaiul "microgreens".)
Mi is ez? Valahol a vízben csíráztatás és a normál növénytermesztés között van jóval közelebb az előbbihez.
Itt az angol wikipedia leírás azoknak, akik nem lusták utána olvasni: link , illetve egy rövid értekezés a csíra és ezek közötti különbségről: link
A mikrozöld termesztési folyamat a növények földben való csíráztatását és gyors szüretelését takarja. Nagy előnye a csírákkal szemben, hogy nem áll fenn az ételmérgezés (szalmonella, coli) veszélye. Ezért a luxus éttermek csak ezt használják díszítéshez és salátákhoz feltúrbózásához.
Klassz az is, hogy kis helyen, nap nélkül, azaz akár télen a pincében is termeszthetőek.
Lépések képekkel:
A tálcákat feltöltjük félig egy termőföld keverékkel ( 50% goliszta komposzt - 50% jól szellőző természetes anyag - itt finomra darált kókusz kérget használtak)
Mi is ez? Valahol a vízben csíráztatás és a normál növénytermesztés között van jóval közelebb az előbbihez.
Itt az angol wikipedia leírás azoknak, akik nem lusták utána olvasni: link , illetve egy rövid értekezés a csíra és ezek közötti különbségről: link
A mikrozöld termesztési folyamat a növények földben való csíráztatását és gyors szüretelését takarja. Nagy előnye a csírákkal szemben, hogy nem áll fenn az ételmérgezés (szalmonella, coli) veszélye. Ezért a luxus éttermek csak ezt használják díszítéshez és salátákhoz feltúrbózásához.
Klassz az is, hogy kis helyen, nap nélkül, azaz akár télen a pincében is termeszthetőek.
Lépések képekkel:
A tálcákat feltöltjük félig egy termőföld keverékkel ( 50% goliszta komposzt - 50% jól szellőző természetes anyag - itt finomra darált kókusz kérget használtak)
Jöhetnek a magok. Több mint 200 féle az, aminek már bevett a termesztése. Pl: brokkoli, szotyi, rukkola.
A mag méretétől és súlyától függően különböző mennyiséget kell használni.
Ha ezzel végeztünk, akkor a magokra egy vékony giliszta komposzt réteget szórunk amire rácuppanhatnak, amikor csírázásra kerül a sor.
Utána pedig jöhet a következő réteg fele-fele keverék a tetejére.
Ha megörökítettük az alkotásunk, akkor félre is tehetjük szépen letakarva mondjuk egy kartonpapírral. Az első fázisban, miután a magok a földben vannak, nincs szükségük fényre, viszont jobb nekik a zárt tér. Minimális szellőzés kell csak, amit biztosít a karton nem pontos illeszkedése :)
A csírázási idő megint csak magonként változó, de kb az egész procedúra fele, olyan 3.5 - 7 nap.
Ha a csírák már emelgetik a tetőt, akkor fény alá teszzük őket, így a hő és fény hatására szépen fejlődnek tovább.
Típustól függően 7-14 nap után szüretelhetünk is.
A napraforgó különösen viccesen néz ki, mint ha valaki teleaggatta volna héjjakkal.
A megmaradt növénykultúra teljes mértékben újrahasznosítható.
Csak egy megfelelő méretű szitára van szükségünk (itt negyed inches volt a példa), amin átrostáljuk az előtte kézzel összemorzsolt növény-talaj réteget.
A talaj egyből újra használható, a növények pedig visszakerülnek a komposztba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése