Magyar est (A)

Katival kiötöltük, hogy közel a program lezárásához, hívjuk meg a hozzánk legközelebb álló embereket, akiket itt ismertünk meg és tartsunk egy magyar estet.

Kiküldtük a meghívókat, amiket felturbóztunk pulis képekkel, mert annak senki sem tud ellenállni és szerencsére mindenki el is jött, aki nem aznap volt esküvői tanú (-1 fő). Érthető módon legtöbben a VGI-t képviselték, de voltak sima haverok is és ketten a Beintweentől, ahol a vége felé többet önkénteskedtem (itt szerepelek is az egyik képen).

Kati szuper elfoglalt volt az utolsó pár hétben, így nagyrészt rám maradtak az előkészületek, aminek az lett az eredménye, hogy megtanultam máglyarakást készíteni, ami az egyik legjobb süti a világon. Ehhez mindössze ötször kellett felhívnom Édesanyám, különböző lehetetlen időpontokban.

A menü további elemei a következők voltak: pörkölt (amit Kati, mint mindig, zseniálisan készített el), lángos (a pörihez köretként, a vegáknak pedig sajttal és tejföllel) és egy bónusz édesség, túrógombóc (ehhez csak rendes búzadarát és zsemlemorzsát nem sikerült szerezni, így bár finom lett, nem volt sok köze az eredetihez :) )

Lassan szállingózni kezdtek a vendégek és Kati, mint rutinos magyar est házigazda, mindenkinek zászlót és bajszot rajzolt az arcára. Nagyon élvezték.

Csak sokadszorra sikerült faarccal lefényképezni őket, mert mindig elröhögték :)
(Ellie, a tökéletes kultúra mentor és a nagyon jó fej tesója: Mitch)

A kaja osztatlan sikert aratott és a több mint másfél órás asztal körül ücsörgés alatt volt is idő dumálni és rengetek magyar nótát meghallgatni amik a háttérből, egy youtube válogatásból szóltak.

Ki volt centizve az asztal mérete és a székek száma. Hiába, nagyon szeretnek minket. Meg enni ;)

Készültünk prezentációval az országról, hogy kicsit felkeltsük a figyelmüket és növeljük az esélyét, hogy anélkül is viszontlássuk őket, hogy mi utazunk hozzájuk.
Ennek érdekében bevetettük a nagyágyúkat: félmeztelen magyar vízipólósokat, még több pulit és sok képet a fürdőkről. Szerencsére sikerült olyan, szabadon megosztható prezit találni, amiben csak egy-két apróságot írtunk át és majdnem tökéletes lett. ITT megtekinthető.

A hétköznapra és a rendkívül hosszú országbemutatásra tekintettel már csak egy kis tokajira maradt idő, amit csodák csodájára, meg tudtunk őrizni az utolsó hétig.

Mindenki nagyon belelkesedett és azt ígérték, hogy a következő sziget fesztiválon már próbálnak ők is ott lenni :)