Még otthon eltökéltem, hogy
megmutatom ezeknek az Amerikaiaknak, hogy kell elindulni az önellátás útján.
Bár sosem én szoktam ezzel foglalkozni otthon, itt már az első hetekben
nekiláttam felkutatni az Internetet, hol lehet lúgot kapni. Szerencsémre aztán
jött Andris, aki segített, mert az én lelkesedésem nem volt elég ahhoz, hogy
tényleg meg is vegyem azt a lúgot. Végül kb. november elején született meg az
első kísérlet - miután azt is kinyomoztam, honnan tudok digitális mérleget (az
irodából) és botmixert (ezt végül vettem) szerezni, mert itt senki nem tart
ilyet a háztartásában. A folyékony (mint utólag kiderült, vízzel hígított)
lúgnak köszönhetően az első kísérlet sajnos sikertelen volt. Nekem itt kicsit elment a kedvem, de
Andris szerencsére rendelt rendes lúgot a netről, ami már igazi szappant
eredményezett. Így az utolsó előtti héten álltam neki kapkodva megszervezni a
foglalkozást.
Eredetileg úgy terveztem, a saját
konyhánkban, alapanyag-költségen tartom. Végül megismerkedtem a Heart Haus
csapatával (ahol a mikrozöldeket is készítettük), s lecsaptam a lehetőségre,
hogy én tartsam a következő foglalkozást. Mindez kicsit para volt, de
szerencsére barátom, Ben elég bevállalós volt hozzá.
A helyszín zseniális volt. A
Heart Haus valamikor egy hagyományos kertes ház volt egészen addig, míg egy
maroknyi öko-hippi nem gondolt egy nagyot, s alakította egy közösségi ház /
panzióvá. Ha jól tudom, a projekt egészen friss, s az a koncepció, hogy „mindenfélét
feldobálnak a falra, s meglátják, mi ragad fenn”. Van pár AirBnB-s szobájuk
(azaz meg lehet náluk szállni - klikk a linkre, hogy megnézd a képeiket), egy barátságos, tágas konyhával. Természetesen
mindenféle lomtalanított bútoruk van, a ház mögött zöldséges kerttel és
fóliasátorral, ahol a wisconsini télben nagyon nem lehet termelni semmit, így
most a mikrozöldek termesztésével kísérleteznek. Könyékig benne van ez a csapat
is az élelmiszer-rendszer megreformálásában. Van saját kis bemutató aquaponia
rendszerük is. Az új projektjük a „Space Camp”, ami gyakorlatilag a mi Zöld
Otthon Akadémiánk amerikai kistestvére. Most kísérleteznek vele. Volt
szerencsénk részt venni az első foglalkozásukon (mikrozöldek), majd ott helyben
lestoppoltam, hogy had’ tartsam én a következőt. A szappankészítésen aztán egy
újabb résztvevő (aki egy metálbandában dolgozik) lecsapott a következő
foglalkozásra: jó milwaukee-i lakosokhoz hűen sört fognak főzni. Bárcsak ott
lehetnék! Ellie majd mag-bombát (seed bomb) szeretne készíteni
gerillakertészekkel.
Nagy szerencsém volt velük, mert
gyakorlatilag tökéletes konyhát kaptam, segítettek beszerezni a még hiányzó
alapanyagokat (örültem, hogy nem kellett bicajjal rohangálnom utánuk),
meghirdették, beszedték a részvételi díjat és még rágcsát is készítettek. A
részvételi díjhoz ($20=5000Ft) ragaszkodott Ben, mert így nagyobb az
elköteleződés. A nyereség fele a Heart Haus-é, a másik fele a Messzelátóé lett.
Eventbrite-on regisztrálhatott a nagyérdemű, s végül egy kellemes, kb. 10 fős
csapattal dolgoztunk.
Kicsit azért izgultam, mert
ugyebár még sosem tartottam szappankészítést, s őszintén megmondva a kézműves
része igen, de a kémiai és kozmetikai háttere sosem izgatott. Bár úgy hirdettük
meg, hogy ne számítsanak tudományos előadásra, én azért izgultam. Szerencsére a
csapat szuper volt, nem zavarta őket az alacsony tudásszintem, viszont annál
lelkesebben méricskéltek és kotyvasztottak. Cukik voltak, mert az egyik adag
szappant (3x1kg-ot készítettünk) kétszer elmérték, túl sokat öntöttek az egyik
olajból, így ment utána a nagy csoportos matekozás, hogyan váltsák át az
arányokat, miből mennyit kell még hozzátenni, hogy jó legyen. Emellett
kipróbáltuk a shake-készítő mixert (nem tudom pontosan, hogy hívják, de így nézki), s örömmel jelentem, botmixer helyett ezt is simán lehet használni!
A szervezők imádták a programot,
s rákérdeztek, tudnánk-e tartani hasonlót Skype-on keresztül. Úgyhogy majd
törhetjük a fejünket a lányokkal, hogyan tudjuk ezt megvalósítani. :)
További képek itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése