Nagy szerencsém van, nem veszik túl komolyan, hogy halálra dolgoztassanak itt, inkább szeretnék, hogy minél többet tanuljak. Így feladatom eddig nem sok volt, viszont annál több megbeszélésen vehettem részt, amik eddig kivétel nélkül mind elképesztő izgalmasak és inspirálóak voltak.
Az alábbiakban képekkel is illusztrált, már nem is tudom milyen bizottsági ülés egy kicsit szerencsétlen volt abból a szempontból, hogy a kedvenc kávézóláncomba, a Collectivo-ba (már kb. 5 kávézójukban voltam, s nem egyszer :) ) szervezték, annak pedig abba az épületébe, ahol a kávét is pörkölik nagyüzemben. Azaz gyakorlatilag egy gyárban.
Érdekes, hogy lehet látni, hogy dolgoznak a fincsi kávészemeken, de rakhatták volna mindezt hangszigetelt üveg mellé. :) Viszont legalább a gépeket kezelő srácok nagyon szépen mosolyogtak. :)
Ezen a képen pont nem látszik, de reggelente jó nagy sor van. Nem is értem, miért nem képesek otthon főzni maguknak kávét ezek az amerikaiak. Nagyon sok kávét vesznek elvitelre. Az elmosható poharakat szinte nem is ismerik. Ellie-nek vettem egy elmosható kávésbögrét, s nagyon büszkén használja. :) Nekem is van, csak ritkán fér be a hátizsákomba, úgyhogy most rendszeresítettem egyet Ellie kocsijába - úgyis legtöbbször vele veszek elvitelre-kávét.
Nagyon cuki otthonos belülről az összes kávézójuk.
A megbeszélés, amiből nem sokat hallottam.
A mai stratégiai megbeszélés (adományszervező bizottság) ennél szerencsére nyugodtabb helyen zajlott: az egyik tag tóra néző nappalijában. Sajnos itt nem készítettem képet, pedig érdemes lett volna. A háznak 7 háló- és 4 fürdőszobája van, s a kert minden négyzetméterén ehető növények nőnek. :) Igen nagy volt a kontraszt a szomszédos villákhoz képest. A mi környékünk is amúgy egy fokkal kevésbé puccos, de itt is ki van akadva néhány szomszéd a magaságyásokra, amik szerintük úgy néznek ki, mint a gyerek koporsók.
Ez a megbeszélés is elképesztő inspiráló és hasznos volt. Én ugyan sokat nem tudtam hozzátenni, viszont gyakorlatilag tűkön ültem az izgatottságtól, mert rengeteg hasznos tudást viszek majd haza, amit alig várom, hogy hazavihessek! Ma pl. a tagság újragondolása volt az egyik téma (ami a Messzelátónál pont a hazatérésem után fog megkezdődni). Most kb. ugyanott tartanak, mint mi, viszont a jövő heti hosszabb megbeszélés után remélhetőleg már előrébb lesznek. De már most is záporoztak a jó ötletek, milyen tagsági kedvezményezet és privilégiumokat lehet adni a drágább, prémium tagság mellé.
A másik téma szintén a gazdagabb jövőbeli támogatók bevonása. Az ötlet, ami még kifejtésre vár, s ami engem is nagyon megfogott: a pénzesebb tagok meghívják magukhoz reggelizni / vacsorázni / koktélozni a szintén pénzes barátaikat, ahol a cél nem az adománygyűjtés, hanem inkább csak mesélni nekik az ügyről (természetesen Gretchen beszélne), s ami nekem még mellé eszembe jutott, hogy azzal az ürüggyel is el lehet hívni őket, hogy mondják el a véleményüket, adjanak tanácsot bizonyos kérdésekben. Egyrészt mert tutira nagyon hasznos dolgokat tudnak majd mondani, másrészt pedig, ha már bevonódtak, biztos adnak/hoznak pénzt is.
Holnap elnökségi megbeszélés. Már alig várom!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése